Nagy Gyula

Nagy Gyula 1914. április 9-én Inám községben született.

Édesapja, Nagy Miklós kántortanító, édesanyja Kertész Julianna volt. Nagy Miklós kántortanító az inámi Községi Római Katolikus Elemi Iskolában tanított, több faluban pedig kántori teendőket is ellátott. Az I. világháború végén, az összeomláskor - 1918 novemberében, decemberében a Felvidéket megszállták a csehek.

A megszállók azt követelték a magyar köztisztviselőktől - a tanítóktól is - hogy az új államra - Csehszlovákára esküdjenek fel. Aki ezt megtagadta, elvesztette az állását, és ha a mai értelemben vett szolgálati lakásban lakott, azt el kellett hagynia. Erre a sorsra jutott Nagy Miklós is, ezután már csak a kántori fizetésből élt családjával együtt, sajnos, nem sokáig, mert 1924-ben meghalt. Hamarosan követte a sírba felesége is. A gyermek Nagy Gyula és 6 éves húga Felnémetre került özvegy apai nagyanyjához, aki felnevelte az árvákat.

Nagy Gyula az elemi iskola négy osztályát Inámban végezte, az ötödik osztályt Felnémeten, ezután Egerben Polgári Fiúiskolába és Gimnáziumba járt, majd beiratkozott az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző intézetbe, itt 1934-ben kántortanítói oklevelet szerzett. 1935-ben Gyöngyössolymoson lett segédtanító. Szeretett tanítani, és a természet szeretetére nevelte diákjait, sokat járták a Solymosi Mátrát. 1951-ben igazgatónak nevezték ki, mely beosztást 1957-ig látta el.

Nagyon jelentős munkát végzett Nagy Gyula a madárvédelem területén. 1934-ben lett a Madártani Intézet megfigyelője, majd külső munkatársa. Az iskolában madárvédelmi szakkört alakított, a tanulókkal együtt széleskörű madárvédelmi tevékenységet folytatott. A vadászat - legfőbb szenvedélye - egész életében elkísérte. Nagy Gyula életének legnagyobb, maradandó munkája, hogy létrehozta a Mátra Múzeumot, amely 1957. február 1-jével hivatalosan is megkezdhette működését az Orczy kastélyban.

Gyöngyössolymos emlékszik tanítójára. A képviselőtestület döntése alapján 1995-ben a község déli részén az egyik utcát dr. Nagy Gyuláról nevezték el, 1977-ben pedig a helyi általános iskola felvette Nagy Gyula nevét, a névadó ünnepséget 1998. április 30-án tartották meg. 1999. április 22-én, az iskola homlokzatán emléktáblát avattak Nagy Gyula egykori néptanító, volt iskolaigazgató emlékére. A község polgármestere beszédében egykori tanárát Solymos lámpásának nevezte, majd így folytatta a megemlékezést... Nagy Gyula egy személyben volt igazgató, néptanító, a településről szóló monográfia írója, vadász, természetbúvár, egyben a Mátra Múzeum alapítója.

Az immár huszonkét éve halott Nagy Gyula életművét ennél rövidebben összefoglalni nem lehet.