Sőtér Kálmán kúria

A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria (74-75 sz.), amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása, 1850 után, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből.

Sőtér itt 1872-ben telepedett le a Scitovszky - külső tartalom érseknél eltöltött szolgálati évek után, és főleg méhészettel foglalkozott, valamint gazdálkodott.

Öregkorában, 1912 után Nyitrakoroson húzódott meg Förster bárónál, s itt is halt meg. Sőtér a birtokot a kúriával együtt átíratta keresztfiára, Horváth Bélára, aki a főszolgabírói tisztségre pályázott.

Költekező életmódja következtében azonban a birtokra a bank tette rá a kezét, amelytől aztán Ágoston János vette meg.

1919-ben a Csíri testvérek, János és Károly vették meg a kúriát, az ő leszármazottaik birtokolják azt mindmáig. Ezért van az épület a tulajdonosok által két részre osztva, ami eléggé meg is látszik az állapotán.

A kúria neoklasszicista stílusban épült földszintes, téglalap alakú épület, mérete 31 x 10,4 méter, az udvar felé pilléres folyosóval nyitott. A folyosó két vége be van falazva. A téglalap alakú ablakok fölött felső ablakpárkány van tartóoszlopokkal alátámasztva, közöttük pedig virágfüzér alakú gipszdíszítmények. Ugyanilyen stukkódíszek vannak a pillérek felső részén is.

Jellegzetes és érdekes a fogazott szegélyű koronapárkány. A keskenyebb oldalsó négytengelyes homlokzatok falazott, háromszögletű ormokban végződnek, középen gömbölyű világítónyílással. A kúria eredeti öt, egymás után sorakozó helyiségének fabion mennyezete van. Az egyik szobában fennmaradt egy eredeti cserépkályha és az akkor központi fűtés rendszere, ami Sőtér-korabeli különlegesség.

Az épületben konyha, kamra és pince is volt. A konyhába nyílt a szolgálati személyzet két kis szobája. A kúriát egy kb. 50 m hosszú sziklaszirten építették fel. Az utóbbi időben eléggé tönkrement, lakáscélokra nem használják. A rendbe hozott részét alaposan leegyszerűsítve, építészeti jellegzetességeitől és díszítményeitől megfosztva újították fel, úgy tervezik, hogy lakni fognak benne. A másik, roskatag részt, melyeken, paradox módon jobban fennmaradtak az építészeti elemek, ma raktárként használják.

A kúria egy nagy kiterjedésű park közepén épült, amelyben Sőtér 1874-ben létesített méhese is ált. Alapjai kőből voltak, rajuk egyenes falazott felület. Erre 25-30 szalmából készült, vesszőkkel megerősített méhkas volt helyezve.

A méhes 1935 után megszűnt működni, nem messze tőle új, téglalap alakú méhest építettek, amelyet az 1999-es árvíz elpusztított, mára csupán néhány falmaradványa és alapjai emlékeztetnek rá.

Sőtér mézkészítési eljárásának különlegessége a kisméretű mézkeretek voltak, melyekben a lépeket rakták, mindezt közvetlenül a méhkasba helyezték a méhek ki- és berepülésének a nyílásán keresztül, mivel a felső, legömbölyített részt nem emelték le. A mézkészítést a méhkasban pálcára erősített bőrrel vizsgálták.

Sőtér személyisége, munkássága határozottan megérdemelné, hogy a kúriát kulturáltabb módon használják fel, sajnos, ez jelenleg lehetetlennek tűnik.