Meglepődtem, mikor a nevem mondták
Bemutatkozik a médiasztár — Skerlec Orsolyának hívnak, az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója vagyok. Én is jelentkeztem egy újságírói tehetséggondozó versenyre, a Médiasztárra.
Amikor az iskolában meghallottuk a tanárainktól, hogy fog indulni ez a verseny, senki se vette komolyan, nem volt rá érdeklődés, de gondoltam, én megpróbálom. Jól tettem, megérte, mivel más lett a hozzáállásom a jövőmmel kapcsolatban. Lettek céljaim, kitűzött vágyaim, amiket kis szerencsével, annál is több tanulással, el fogok érni.
Először iskolai fordulón vettem részt, ami négy témakörből állt. Kellett írnunk újévi fogadalmat, minek műfaja a hír. Aztán tudósítást fogalmaztam egy női magazinba a könyvnyomtatás feltalálásáról, ez volt a második forduló. Harmadik feladatnak interjút kellett készítenünk egy felnőttel a szlovákiai magyar sajtótermékekről. Végül az utolsó fordulóban véleményt írtam, hogy szerintem a nyomtatott, vagy az elektronikus médiának van-e nagyobb szerepe manapság. Minden munkám sikeresen elkészült, meg voltam elégedve a fogalmazásaimmal. Sok időt szántam rá, de nagyon jól éreztem magam közben.
Egyik nap az iskolában ebédre igyekeztem, és az osztályfőnököm azzal kapott el, hogy gratulálni szeretne. Nem tudtam, mire gondol, hisz engem nem tájékoztatott senki, de tudtomra adta, hogy továbbjutottam a Médiasztár országos újságírói tehetséggondozó verseny döntőjébe.
Három csoport volt. Az elsőbe tartoztak a hatodik illetve a hetedik osztályos tanulók. A második csoportba a nyolcadikosok és a kilencedikesek, a harmadikba pedig a középiskolás tanulók első két osztálya. Minden csoportba hét továbbjutó diák került be. Nem hittem el, hogy én is köztük voltam.
A versenyt Cseri Ilona tanító néni rendezte Gútán a magán szakközépiskolában. Az úton Gúta felé eléggé féltein, de azt az izgalmat semmi se múlta túl, amit akkor, ott a verseny előtti pillanatokban éreztem. Nem tudtam, mi vár rám, fogalmam se volt mit kell majd csinálni. Mindig csak arra tudtam gondolni, hogy csalódást fogok okozni azoknak, akik annyira hisznek bennem.
És elkezdték. Minden csoport külön osztályt kapott. Jómagam a második csoportba tartoztam. Három zsűritag volt és egy segítő tanár, aki kiosztotta a feladatokat. Az első forduló témaköre az újságszerkesztés volt. Mindenkinek más műfajból kellett húzni. Nekem egy esküvői magazint kellett elkészítenem. Mindössze 30 percet kaptunk rá. Nehezen, de megcsináltam. Mindenki külön bemutatta, szerintem a csoportomban lévők nagyon ügyesek voltak.
A második fordulóban időjárás-jelentést kellett írni. Hogy nehezítsék a feladatot, különböző szavak voltak felsorolva, mint például a gólyahír, a bevásárlókosár, az előadás, a hintve és az osztálykönyv szavakat kötelezően fel kellett használni. Erre a feladatra 20 perc állt a rendelkezésünkre. Minden rendben ment, mindenki teljesítette.
Végül a harmadik fordulóban tudósítást írtunk az iskolákban megrendezett diáknapról. Mindenki leírta, hogy hogyan, miként, milyen programok közt kerítenek sort erre a napra. Ennél a feladatnál voltam a legmagabiztosabb, szuper volt ez a verseny.
Míg a zsűri összesítette a pontokat, addig az ottani pedagógusok körülvezettek minket az iskolájukban. Valóban olyan jó iskola, ahogy mondják, kiváló szakokkal, nagyon szép, tiszta környéken. Ezután ebédelni mentünk, majd 1 órakor kihirdették a verseny állását.
Három kategória volt, három Médiasztárral, és köztük vagyok én. Nagyon meglepődtem, mikor a nevem mondták. Hirtelen mozdulni se tudtam, annyira remegtek a lábaim. Ennek a versenynek köszönhetően könnyebben dönteni tudtam, hogy mivel foglalkozzak legtöbbet az elkövetkezendő időkben.
-
Megosztás
Ossza meg ismerőseivel, hogy ők is elolvashassák vagy megnézhessék ezt az oldalt.
-
Legyen naprakész!
Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra
(Really Simple Syndication) értesítő eszköz segít Önnek, hogy mindig naprakész legyen.