IX. Mézfesztivál Inámban

Inámban, a sok aprófalvas Nagykürtösi járás legmagyarabb kis településén immár 2000 óta évente rendeznek mézet, méztermékeket, méhészkedést népszerűsítő nemzetközi szakmai találkozót. Az idai, IX. Mézfesztiválra sem csupán Szlovákiából, hanem Magyarország távolabbi vidékeiről is érkeztek méhészek, érdeklődők.

Hasznos találkozó

A találkozón idén is részt vett Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökhelyettese.

- Magyarországon évente sok nagy méhésztalálkozót rendeznek – mondta a megjelenteket köszöntő beszédében, majd lapunknak is -, egy-egy összejövetelen sokszor több ezer méhész ad egymásnak randevút. Az inámi Mézfesztivál ezekhez az összejövetelekhez képest kis rendezvénynek számít. Én mégis évről évre eljövök a találkozóra.

- Elárulná, miért?

- Mert az inámi találkozó, elsősorban Sőtér Kálmán személye, munkásága révén, összekötő kapocs a Kárpát-medence magyarsága között, emellett pedig ez a szakmai összejövetel nagyon is emberi, baráti, közvetlen. Mód nyílik személyes kapcsolatok, barátságok kötésére, kiépítésére, és természetesen szakmai tapasztalatok szerzésére, valamint ismeretek átadására, kicserélésére is. Ezért én az inámi Mézfesztivált a nagy rendezvények közé sorolom.

Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentős mértékben változott a méhészek helyzete, árulta el Fekete József.

- Az idén az aránylag sok csapadék ellenére is relatíve jó évet zártunk – magyarázta az elnökhelyettes -, az egész világon, Amerikától Franciaországon keresztül, egészen Csehországig, sok méhcsalád elpusztult. Ebből kifolyólag szinte mindenütt nagy a kereslet a méz iránt. Szerencsénkre a kínai méz már nem árasztja el nagy tételben Európát. Remélhetőleg az árak a közeljövőben fölfelé mozdulnak el.

Magyarországon 15-16 ezer méhész gazdálkodik, és megközelítőleg 1 millió méhcsaládot gondoznak. Ezzel Európában, legalábbis a méhsűrűséget tekintve, Görögország után a második helyen állunk. Az exportálás tekintetében viszont elsők vagyunk … Az elmúlt tíz évhez képest sokat romlott a helyzetünk: a méhészek kiöregednek, az utánpótlás viszont kicsi. A méhtartás körülményei is jelentős mértékben romlanak. Ennek a vagyonbiztonság hiánya az elsődleges oka. A lakott területeken nehéz méheket tartani, ha viszont valahol a mezőn hagyjuk a családokat, vandálok a vélhető haszon, a méz reményében rövid időn belül feldúlják, tönkreteszik a kaptárokat.

Itt minden más?

- Vajon mi a helyzet Szlovákiában?

- Az elmúlt évekhez viszonyítva világszerte fokozódik a méz iránti érdeklődés – nyilatkozta Jókai Tibor, a Szlovák Méhészek Szövetsége elnökségének tagja, a Nyitrai kerület képviselője -, tehát örömmel mondhatom: él a piac. A felvásárlási árak tavalyhoz képest magasabbak. Csak példaként említem meg, hogy a múlt évben a repceméz felvásárlási ára 38 koronával indult, ebben az évben viszont 48 koronával kezdtünk Az idén a termelési viszonyok általánosságban véve kedvezőbbek voltak, mint tavaly. Egyes családok rekordhozamokat értek el. A tavalyi 2-5 kilós hordással ellentétben 30 kilós eredmények is születtek.

- Szívesen méhészkednek az emberek?

- A szlovákiai méhészek túlnyomó többsége úgynevezett hobbiméhész, fő állásban talán még ötvenen sem foglalkoznak méhészkedéssel. A méhcsaládok száma 250 ezer körül ingadozik. A legtöbben pótolták a téli veszteségeket, jelentősebb növekedésről azonban nem beszélhetünk. Sajnos, továbbra is édeskevés fiatal fog méhészkedésbe.

- A méhésztársadalmat mi aggasztja leginkább?

-A legnagyobb gondot a méhbetegségek okozzák. Köztudott ugyanis, hogy magas hozamokat csakis egészséges családoktól lehet elvárni. Az atkavész továbbra is tizedeli a családokat, és jelenleg is több mint száz helyen van zárlat kötésrothadás miatt.

- A méhészek helyzete rendezett?

- Második éve meríthettünk az uniós támogatásokból. A szlovák méhészszervezet elnöke épp az előbb mondta, hogy a merítettség aránya több mint 95 százalékos. Ez jó hír, a baj csak az, hogy az elosztás nem egyenletes. Öt prioritásra, többek között vándorlástámogatásra, műszaki eszközök vásárlására, atka elleni harcra és szakelőadások szervezésére összesen 33 millió koronát meríthetünk. Szerintem az elosztással némi baj van, ugyanis, ha sok pénzt költünk például szakmai előadásokra, technikai eszközök beszerzésére kevés jut.

A szakmai találkozó telt ház előtt zajlott. Persze, érthető volt a fokozott érdeklődés, hisz neves méhészek tartottak előadásokat.

Inám példája

Nagy József, Inám polgármestere örömmel újságolta: - Régiónk, szűkebb és tágabb pátriánk méhészei az idén kilencedik alkalommal találkozhatnak falunkban – magyarázta a fiatal polgármester, aki már eddig is sokat tett a mintegy félezer lakosú település fejlesztéséért, jövőjéért, nagyvilággal megismertetéséért -, itt kellemes környezetben megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat. A fesztivál lényege: kilenc naptári évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy emléket állítunk Sőtér Kálmán hagyatékának.

- Mit kell, vagy legalábbis mit illik tudni Sőtér Kálmánról?

- Sőtér Kálmán kiváló méhész volt. Inámi birtokán méhész mintagazdaságot alapított, és különféle kísérleteket is végzett. Megfigyeléseit, tudományos munkája eredményeit, gazdag tapasztalatait aztán szakkönyvben foglalta össze. A könyvében leírt észrevételek ma is helytállók. Nem véletlenül nevezik, tartják a Méh és világa című, négy könyvből álló két kötetes munkáját ma is a méhészet bibliájának. A több mint kétezer oldalas írás mintegy harminc esztendő munkájának eredményeként született meg, 1894-ben Kolozsvárott, az Erdélyréti Méhészegylet gondozásában látott napvilágot. Első része elméleti, az alaptéziseket, második része pedig a gyakorlati tudnivalókat foglalja egybe.

- Mindegyik fesztivál más és más?

- Természetesen. Mindig igyekezünk valamit, legalább egy csipetnyit hozzátenni az előző évben történtekhez. A hangsúlyt természetesen minden évben a szakelőadásokra helyezzük. Minden évben más és már, rangos szlovákiai és magyarországi előadókat hívunk meg. Pozsonytól Kassáig, Salgótarjántól Budapesten át Bajáig most is számos településről jöttek fesztiválunkra méhészek. Ez pedig az bizonyítja, hogy jó úton járunk.

A rendezvényt Mézfesztiválként hirdetjük, elsősorban azonban szakmai találkozókról van szó. Persze az általános vendégekre is gondolunk, éppen ezért kísérő programokat, mézvásárt, mézversenyt, mézkirálynő választást (a címet ezúttal a nagycsalomjai Veszlík Anikó érdemelte ki) is szervezünk, és minden egyes alkalommal egy magyarországi sztárvendéget is meghívunk. Az idén Demjén Ferencre esett a választásunk.

- Érdeklődnek az inámiak a méhészkedés iránt?

- Az én apósom is méhészkedik, sőt Lóránt fiam is hamarosan a méhészkedők táborába lép. A faluban egyébként, épp a mézfesztiváloknak köszönhetően, hála Istennek egyre többen kapnak rá a szúrós kis rovarok nevelésére, tartására.

Örömök, gondok

Rendkívül hasznos kezdeményezésnek tartja a mézfesztiválok rendezését Hamerlik Richárd, a Magyar Koalíció Pártja országos elnökségének tagja, járási elnöke is:

- Nem méhészkedem, ettől függetlenül korántsem csak hivatalból veszek részt a rendezvényen. Az inámi Mézfesztivál évről évre egyre jobban megszervezett akció, ma már szó sincs falunapról, népünnepélyről, elsősorban és egyre nagyobb mértékben a szakma képviselőinek a rangos találkozójává válik.

A rendezvény idején a fesztiválutcában méztermelők, mézkereskedők is szép számmal kínálták termékeiket.

Az egyikük például kimondottan szlovák vidékről, egy másik viszont magyar faluból érkezett.

- Hivatásos méhész vagyok – újságolta a magyarul egy árva szót sem tudó Milan Skokan -, harminchárom éves múltam, és kicsi korom óta méhészkedem. Most vagyok először Inámban. Senkit sem zavar, hogy szlovák vagyok, senki sem gorombított le, hogy miért nem beszélem a nyelvüket. Jönnek az emberek, nézelődnek, és vásárolnak is... A bátyámmal közösen mintegy kétszáz méhcsaládunk van. A méhészkedés nem méznyalás. Nehéz ugyanis a termékeket jó áron értékesíteni. Sokat kell vásározni.

- Kétszázötven méhcsaládom van – árulta el társa, a 39 esztendős Vitályos Ferenc -, és a hobbim a méhészkedés, a szakmám is egyúttal. Pusztán a méhészkedésből nehéz megélni. A nagykereskedők eddig is sokat packáztak velünk. Mindig késve, sokszor csak hónapok múltán fizetnek. Nekem viszont nem volt sok választásom. A méz romlandó árucikk, ha nem adom el a termékeket időben, a nyakamon marad. A sok pénz viszont beleöltem ... Ma már vállalkozó vagyok, a magam ura lettem.

A mézfesztivál a régió fellendítéséhez, köztudatba segítéséhez jelentős mértékben hozzájárul.

Szabad Újság 2008. augusztus 20. számában, írta Zolczer László

A IX. Mézfesztiválon készült képek megtekinthetőek a képgalériában.